Rattus rattus - Helga és a norvégok

Ma megint hagytuk együtt játszani a négyesfogatot (Rattus rettegus hiperaktivus a tudományos latin nevük). És csak nehezen látni melyik Pityu. Persze kis odafigyeléssel azért meg lehet állapítani, de nagy kérdés, hogy azért, mert nap mint nap látjuk őket, vagy mert máshogyan is néz ki...kicsiként abszolút másmilyenek voltak (lásd a régebbi videókat és képeket), de most a szőrük, a fejük, a méretük is ugyanolyan, a fülük és szemük annyira nem üt el, a farokgyűrűit, szájpadlásredőit meg annyira nem egyszerű megszámolni :) Helgának a fülét se lehet ráhajtani a szemére...szóval gyanús, félelmetes és bizonytalaságot okozó a helyzet.

Úgyhogy most dilemmázunk, hogy végülis ezek az állatok micsodák...az biztos, hogy Rattusok, de hogy rattus vagy norvegicus, az ha most látnánk őket először, nem lenne egyértelmű :) Majd megvárjuk a múzeum illetékesét (dr. Csorba Gábor), aki reméljük jól megmondja, hogy ki kicsoda. Ebbe pedig nemcsak a négy vakarcs, hanem a pár hónapja a boltban lakó (rettegő) szelídíthetetlen 4-5 hónapos kanpatkány, Pörkölt is beletartozik - gülüszemű, de megfigyelhetetlen, mert kicsit sokára lett befogva, így nem igazán emberközpontú.

Úgyhogy most várakozó álláspontra helyezkedtünk - ha pedig kiderül, hogy egy biológussal együtt laikusként félrenéztük a fajt...akkor bakfitty, van egy marék csudaaranyos norvégpatkányunk :)